Az inzulinrezisztencia (IR) korunk egyik legelterjedtebb anyagcsere zavara.
Nőket, férfiakat és gyermekeket egyaránt érinthet. Megdöbbentő módon a mai magyar lakosság 60%-a, a gyermekeknek pedig megközelítőleg a fele szenved inzulinrezisztenciában. A cukorbetegség előszobájának is nevezik, mivel az inzulinrezisztencia a kettes típusú cukorbetegséget megelőző állapot, úgynevezett pre-diabetes állapot.
Inzulinrezisztencia esetén a hasnyálmirigy által termelt inzulint a sejtek nem ismerik fel, nem kötik meg, így az inzulin a hatását nem tudja kifejteni – vagyis nem képes a glükózt a sejtekbe juttatni. Ennek eredménye, hogy a vérben felhalmozódik a cukor. A szervezet kompenzálásként egyre több inzulint termel- azonban a folyamat nagy veszélye, hogy a hasnyálmirigy előbb-utóbb kifárad. Hosszú távon ezért az inzulinrezisztencia diabetes-t okoz.
Az IR sajnos gyakran lappangva alakul ki, ám ha van tünete, akkor általában menstruációs panaszok, teherbeesési nehézségek, túlsúly, fokozott szőrösödés hívja fel rá a figyelmet. Gyakran meddőség kivizsgálása kapcsán derül ki, sokak esetében áll a sikertelen fogyókúrák hátterében, de az állandó cukor éhség is felhívhatja rá a figyelmet. Kezelésének alapja az életmódváltás (személyre szabott diéta, rendszeres mozgás), valamint szükség esetén gyógyszeres terápiát is javasolhat az orvos.
Előfordulása kifejezetten gyakori azok körében, ahol a szülők, nagyszülők esetében volt kettes típusú cukorbetegség. A családi hajlam ugyanis öröklődik, és cukorbeteg szülők gyermeke, unokája nagyobb eséllyel fog szintén szénhidrát anyagcsere zavarral küzdeni. A genetikai hajlam még nem jelenti azt, hogy az IR mindenképpen kialakul, de a stressz, a mozgásszegény, ülő életmód, a rendszertelen táplálkozás mind egyértelműen hozzájárul az inzulinrezisztencia kialakulásához. Modern korunk egyik legnagyobb egészségügyi kihívása az elhízás, mely önmagában is egy óriási rizikófaktor az inzulinrezisztencia szemponjából.
Mi is pontosan az inzulinrezisztencia?
Az inzulint a hasnyálmirigy állítja elő és az anyagcseréért felel, azon belül is leginkább a cukoranyagcserét szabályozza. Az inzulin feladata, hogy a cukrot (glükózt) a sejtekbe juttasssa, amelyből azután energia keletkezik.
Inzulinrezisztencia akkor áll fenn, amikor a szervezet termel ugyan inzulint, de a sejtek ennek ellenére nem képesek a cukrot megfelelő mennyiségben felvenni, emiatt pedig megemelkedik a szervezetben a vércukorszint. A megemelkedett vércukorszint vezet hosszabb távon 2-es típusú diabétesz kialakulásához.
Az inzulinrezisztencia a szénhidrát anyagcsere zavara, amikor a sejtek érzéketlenné válnak a inzulin nevű hormon hatásával szemben, ami a vércukor (glükóz) sejtbe jutását segítené. Inzulinrezisztencia során a szénhidrát anyagcserében részt vevő sejtek érzéketlenné válnak a folyamatosan termelődő inzulinra, a vércukorszint pedig tartósan magas marad. A hiperinzulinémia létrejöttekor a hasnyálmirigy egyre több hormont termel a cukorbontáshoz. Az inzulintermelő folyamatban részt vevő bétasejtek azonban a felborult működésben egy idő után elfáradnak és a kompenzáló folyamatok végeredménye a cukorbetegség. Ezért is szokás a diabétesz előszobájának nevezni az inzulinrezisztenciát.
Amikor az étkezés főleg üres kalóriákból, gyorsan felszívódó szénhidrátokból áll – kenyér, péksütemények, rizs, krumpli, tészta, cukor – a test lassan ellenáll az inzulin hatásainak, és egyre többet kell termelni hozzá, hogy ugyanazt a hatást érje el, azaz szinten tudja tartani a vércukorszintet.
A magas inzulinszint a probléma első jele, ez pedig nehezen kontrollálható étvágyhoz, evéshez és így hízáshoz vezethet. A magas inzulinszint egy figyelmeztető jel, amely akár évtizedekkel, de biztosan évekkel megelőzi a cukorbetegség manifesztálódását.
Az inzulinrezisztenciát a centrális típusú elhízás, az étkezések után jelentkező fáradékonyság, az édesség utáni vágy, a magas triglicerid és alacsony HDL-szint, a magas vérnyomás, véralvadási problémák és gyulladásos paraméterek növekedése jellemzi.
Ezek a problémák már évekkel a cukorbetegség kialakulása előtt megjelenhetnek, és ha időben felismerjük őket, megelőzhető lehet a cukorbetegség is. A legtöbb ember tisztában van a cukorbetegség által okozott szövődményekkel – pl. szívrohamok, stroke, amputáció, vakság, veseelégtelenség és idegkárosodás. A cukorbetegség ezen kívül növeli a demencia és a rákos megbetegedések kockázatát, és impotenciát okozhat.
Mik az inzulinrezisztencia tünetek?
Az inzulinrezisztenciának nincsenek speciális tünetei, éppen ezért hosszú időn keresztül képes észrevétlenül lappangani. Kifejezett szűrési program sincs rá, ami korán kimutathatná az IR meglétét. Csupán rendkívül általános tünetei vannak, emiatt sokszor észre sem vesszük azokat, vagy nem is feltételezzük, hogy inzulinrezisztencia (IR) állhat az általános tünetek hátterében. Az általános tünetek közt előfordulhat depresszió, rossz közérzet, fáradtság, hajhullás, túlsúly, alma típusú hasi elhízás, menstruációs zavar, meddőség és erős szőrnövekedés is.
Inzulinrezisztenciával lehetünk fáradékonyak, vagy evés után álmosak, felléphet koncentrációzavar, ingerültség, megnövekedett étvágy – állandó éhségérzet, falási rohamok, elhízás, rossz közérzet, alvászavar és éjszakai izzadás, továbbá utalhat rá a női ciklus rendellenessége is.
Az inzulinrezisztencia tünetek változatosak lehetnek, az alábbiak megjelenése esetén érdemes kivizsgáltatni:
cukros ételek vagy nagy mennyiségű ételek elfogyasztása után idegesség, fáradékonyság, koncentrációs zavar
gyakori éjszakai felébredés, rossz alvás
alvás közben jelentős izzadás
késői reggeli vagy étkezés kimaradás esetén ingerlékenyég, izzadás, remegés, feszült hangulat
rendszertelen menstruáció , menstruáció elmaradása
teherbe esési nehézség, meddőség,
sikertelen fogyókúrák;
korábbihoz képest változatlan életmód testsúlygyarapodást okoz;
gyakori cukoréhség
mozgás közben vércukorszint leesés
ciszták a petefészekben (PCOS)
A fenti tünetek a legtöbb esetben nem együtt vannak jelen, és az is előfordul, hogy a probléma teljesen tünetmentes, csak egy laborvizsgálat jelzi a problémát, vagy meddőségi kivizsgálás során derült fény az IR-re. Legjellemzőbb, hogy pajzsmirigy problémákkal együtt jelentkezik, de társulhatnak hozzá nemi hormon eltolódások is. Nők esetében a magas prolaktin szint, az ösztrogén túlsúly, illetve a magasabb tesztoszterinszint jelezheti az IR-t. Az inzulinrezisztencia továbbá a policisztás ovárium szindróma (PCOS) fő kísérőbetegsége is. Az endokrinológiai zavarok mellett szív- és érrendszeri betegségek okozója is lehet az inzulinrezisztencia: a magas vérnyomással, magas koleszterinszinttel és trombózissal is összefüggésbe hozható a sejtek lecsökkent inzulinérzékelése.
Milyen okokra vezethető vissza az inzulinrezisztencia?
Okozhatja genetikai hajlam, öröklődés, magas telített zsírsav-tartalmú étrend, illetve D-vitaminhiány. Okozhatja továbbá jelentős túlsúly, illetve a mozgásszegény, ülő életmód, vagy stressz. Kialakulhat policisztás ovárium szindróma (PCOS), vagy terhességi cukorbetegség esetén.
Diagnózisa
Az inzulinrezisztencia terheléses cukorvizsgálattal mutatható ki.
Az OGTT (orális glükóz tolerancia teszt) teszt terheléses vércukorvizsgálatot takar, amely a cukorbetegség és az inzulinrezisztencia megállapítására szolgál. Az esetek többségében az éhgyomri és a 120 perces értékeket mérik. A vizsgálat vénás vérvétel útján történik, és az első – éhomi – vérvétel után 75 gramm glükózt tartalmazó szirupot szükséges inni. Ezt megelőzően ujjbegyből vett vérmintával állapítják meg az éhomi vércukor értéket és csak 7,2 mmol/l alatti értéknél kerülhet sor a terhelésre.
A vizsgálat során nem csak éhhomi vércukorszintet mérnek, hanem 75 gramm glükózoldat elfogyasztása utá az orvos által előre meghatározott időközönként ismétlik a vizsgálatot (30-60-90-120 perc). A leggyakrabban úgynevezett 3 pontos terhelést kérnek az orvosaink (éhgyomorra, majd az első és a második óra végén történik a vérvétel). Ezt a vizsgálatot kiegészítheti egy inzulin szint mérés, ilyenkor a kiértékelő labor nem csak a vércukor szinteket méri a levett vérből, hanem a vér inzulin szintjét is.
Hogyan előzhető meg az inzulinrezisztencia?
Tudatos életmódváltással van esély visszafordítani a betegséget és megelőzhető továbbá a cukorbetegség kialakulása is. Speciális étrenddel, rendszeres mozgás, sport bevezetésével jó eséllyel megelőzhetjük a késői káros szövődményeket, mint a magasvérnyomás és szív- és érrendszeri betegségek. Az életmódváltás személyre szabott, egyéni diétát és rendszeres testmozgást jelent, melynek során kiemelt figyelmet kap többek között a gyors és a lassú felszívódású szénhidrátok megfelelő napi elosztása, valamint a fehér liszt és a cukor elhagyása.
Hogyan kezelhető az inzulinrezisztencia?
Az esetek többségében gyógyszeres kezelés nélkül, a megfelelő életmód elsajátításával kezelhető és karbantartható az állapot. Tulajdonképpen minden egészséges embernek ezt az életmódot kellene elsajátítania ahhoz, hogy a szénhidrát anyagcseréje ne károsodjon az életkor előrehaladtával.
Az életmód 4 alapra épül:
egészséges táplálkozás
rendszeres testmozgás
önismeret és mentális felkészültség
az esetek egy részében gyógyszeres kiegészítő kezelés
Rendszeres mozgás
A rendszeres testmozgásnak egy kardio és erősítő edzést is magában foglaló fizikai aktivitásnak kell lennie. Testalkattól függetlenül, a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően heti 150 perc közepes intenzitású kardio mozgás, kiegészítve heti 2×30 perc izomerő növelő mozgással javasolt minimum mozgás mennyiségként minden IR-es számára.
Speciális étrend
Az étrend alapja a hozzáadott cukor kerülése, fehér lisztes termékek fogyasztásának minimalizálása. Javasolt életritmustól függően napi 4-6 étkezés beiktatása melynek mindegyike tartalmaz meghatározott mennyiségű és minőségű szénhidrátot. Nagyon pontos napirendre van szükség. Az étrend kis mértékben csökkentett szénhidráttartalmú, fogyókúra vagy túlsúly esetén mérsékelt zsiradékot tartalmaz, miközben rostban bő táplálkozást biztosít. Az általánosan elterjedt 160 gramm diéta iránymutatásnak megfelelő, de nem mindenki számára elegendő ez a mennyiségű szénhidrát, ezért minden esetben szeméyre szabottan kell meghatározni a szükséges szénhidrát mennyiséget.