Fájdalmas menstruáció és endometriózis?
Az endometriózis ma a világon a legfájdalmasabb nem halálos nőgyógyászati betegség.
Endometriózisról akkor beszélünk, amikor az endometrium – a méhnyálkahártya – a méh üregén kívül is megtalálható. Az endometriózis tehát egy egészséges szövetnek a nem szokványos helyen való előfordulása. Leggyakrabban a hashártya területe érintett, ami belülről béleli a hasüreget és beborítja a kismedencei szerveket. Minden ösztrogénre érzékeny területen megjelenhet. Megjelenhet a hüvelyben, végbélben, belekben, a méh szalagjain, a petevezetékben, a húgyhólyagban, a mellekben, mellkasban, tüdőben, az agyban és a bőrünkben is. A petefészeknél megjelenő típusát csokicisztának is hívják.
A máshol megjelenő méhnyálkahártyasejtek azért jelentenek problémát, mert egyrészt steril gyulladást okoznak, másrészt körülöttük összenövések, letapadások alakulnak ki, amelyek krónikus fájdalmat okoznak. Ha pedig a petevezetéknél is megjelennek, akkor fennálhat a meddőség kialakulása is.
A méhnyálkahártya hormonálisan érzékeny, a hormonhatásoktól függően a menstruációs ciklus során felépül és leválik. Hormonérzékenységüket a méh üregén kívül található sejtek is megtartják, éppen ezért a panaszok a menstruáció idején súlyosbodhatnak. Az endometriózis a fájdalmas menstruáció (dysmenorrhoea) egyik leggyakoribb szervi oka.
Az endometriózis kialakulásának pontos hátterét még nem ismerik az orvosok. Feltehetően a hormontermelésben bekövetkezett változások állhatnak mögötte, továbbá immunológiai okokra is visszavezethető.
Egyes elméletek immungyengeséget feltételeznek, miszerint a méhnyálkahártyasejtek egyébként is megjelennének a méhen kívül, a normálisan működő immunrendszer azonban fellép a burjánzásuk ellen.
Kialakulásáért tehát többnyire a hormonháztartásunk és immunrendszerünk felel.
Hogyan alakul ki az endometriózis?
Egyik magyarázat szerint a menstruáció alkalmával az endometrium sejtek a kürtökön keresztül távoznak a hasüregbe is (retrográd menzesz), a jól működő immunrendszer azonban megakadályozza azok megtapadását, fejlődését.
Egyes esetekben ez másképpen történik: a sejtek fejlődésnek indulnak, és a méhen kívüli endometrium (petefészkeken, méhszalagokon, hashártya felszíneken, beleken, húgyhólyagon, stb.) pedig szintén reagál a női ciklusra, azonban a vér nem tud eltűnni a szervezetből, így gyulladásokat, összenövéseket, csomókat, cisztákat okozva kialakul az endometriózis.
Az endometriózis kialakulásában szerepet játszhat a genetika, a hormonok, a szerzett betegségek, az immunrendszer állapota sőt, a korábbi fertőzések is mind-mind kockázati tényezők.
Mindezek mellett az alábbi tényezők is kiválthatják a betegséget:
- állandó, alacsony szintű gyulladások a szervezetben,
- mozgásszegény életmód,
- krónikus stressz,
- helytelen és hektikus táplálkozási szokások,
- alhasi trauma (extrém mozgás, baleset vagy műtét által kiváltott hasi stressz).
Gyakran előfordul, hogy évekkel az első tünetek jelentkezésétől számítva derül csak ki, hogy a panaszokat endometriózis okozza. A diagnózist ugyanis hátráltatja a hormonális fogamzásgátlók széles körű használata, mivel az érintett betegekben elfedhetik a tüneteket. A hormonális fogamzásgátlók ugyanis csökkentik a menstruáció alatt jelentkező fájdalmat.
Mik az endometriózis kialakulásának tünetei?
- Fájdalmas menstruáció
- Fokozott vérzés
- Menstruációs ciklusok közötti vérzés
- Véres széklet, véres vizelet
- Ismeretlen eredetű kismedencei fájdalom, ami erősödhet
- Nehezített teherbeesés
- Fájdalmas szexuális együttlét
- Sikertelen terhesség, meddőség is létrejöhet, ami miatt keresni kell az okokat.
Az alhasra lokalizálódó, visszatérő kismedencei fájdalom körébe sorolható a krónikus kismedencei fájdalom, a fájdalmas menstruáció (dysmenorrhoea), a fájdalmas közösülés (dyspareunia) és a menstruációk alatti fájdalmas székürítés is. A panaszok gyakran a menstruációs ciklusnak megfelelően változnak és a vérzés időpontjában a legkellemetlenebbek. Fájdalom jelentkezhet az ovulációkor, vizelet vagy széklet ürítéskor a kialakuló összenövések következtében. Fájdalom jelentkezhet továbbá fizikai aktivitás és szexuális együttlét során.
Hogyan zajlik az endometriózis vizsgálat?
Az endometriózist a hasüreg laparoszkópos vizsgálatával diagnosztizálják.
A beteg panaszai és a fizikális vizsgálat (pl. a hüvely vizsgálata során tapintható csomók) alapján felmerülhet az endometriózis gyanúja. A biztos diagnózist a laparoszkópos vizsgálat jelenti. A módszer lényege, hogy egy kamerával ellátott eszközt vezetnek a hasüregbe, amivel a szervek felszínei és a hashártya belülről megtekinthető. Kétes esetben szövettani mintavétel is történhet. Lehetőség van továbbá kiegészítő képalkotó vizsgálatok elvégzésére is, ezek közé tartozik a hüvelyfalon keresztüli (transzvaginális) ultrahang, a végbélen keresztüli (transzrektális) ultrahang és az MRI vizsgálat.
Az endometriózis kezelésében gyógyszereket (például különféle hormonkészítmények) és sebészi módszereket (összenövések feloldása, endometriotikus szövetek eltávolítása) alkalmaznak.
Hol fordulhat elő a testben?
Anatómiai elhelyezkedései szerint megkülönböztetnek kismedencei (endopelvikus) és kismedencén kívüli (extrapelvikus) endometriózist.
Az endopelvikus jóval gyakoribb, a kismedence szerveit és hashártyáját érinti, leggyakrabban a méh külső felszínén, a petefészkeken, a petevezetéken, a hólyag és a méh közötti elülső, valamint méh és a végbél közötti hátsó hashártyaáthajláson, a méh szalagjain fordul elő.
Ritkább esetekben méh falában is megjelenhet endometriózis szövet, amit adenomiózisnak nevezünk.
Az extrapelvikus endometriózis sokkal ritkább és igen változatos helyeken alakulhat ki, leggyakrabban a hasfal hashártyáját érinti, de megjelenhet műtéti hegekben, a mellkasban, a beleken, a májon, a vizeletelvezető rendszeren, az orrüregben, de írtak már le gerinc csigolyában található endometriózist is. Az endometriózis növeli a petefészekrák kialakulásának az esélyét.
Endometriózist diagnosztizáltak nálam – nekem is lehet még gyermekem?
Az endometriózis Magyarországon körülbelül kétszázezer nőt érint. Az esetek 30-40 %-ban vezet meddőséghez, ennek fő oka a késői diagnosztizációban rejlik, ugyanis idővel súlyos belső szervi összenövések és hegesedések alakulhatnak ki. Kialakulásának hátterét és pontos megszüntetését az orvosok még napjainkban sem tudták tudományosan meghatározni, azonban több kutatás szerint is léteznek olyan alternatív megoldások, amelyekkel az endometriózis egyaránt megelőzhető és megszüntethető.
Az endometriózis során kialakuló és felmerülő problémák mértékét a női ciklus ideje alatt termelődő ösztrogén határozza meg, éppen ezért az orvoslás szempontjából az egyik leghatékonyabb kezelésnek az ösztrogénszint csökkentése számít. Egy tökéletesen kialakított étrenddel pillanatok alatt elindul az ösztrogén redukálása, így az endometriózis aktivitása csökken, a fájdalom pedig alábbhagy.
A helyes endometriózis étrend titka az olyan ételek és összetevők kiválasztásában rejlik, amelyek minden szempontból segítik a szervezetet a gyulladáscsökkentésben. A megfelelő étrend mellett kiemelten fontos a rendszeres mozgás is.
Megmutatom neked az utat, amelyen ha elindulsz és kitartóan követed a javaslataimat, képes leszel egészséges gyermeket nemzeni. Fontos, hogy a kezedbe vedd az irányítást és felelősséget vállalj önmagadért és döntéseidért.
A siker benned van.
